Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

100 fallosz rövid története

Lassan tíz éve gyűjtögetem a sztorikat, jegyzetelek, analizálok, levelezek, egyszóval írom a 100 fallosz rövid története című kötetemet. Miért pont 100? Mert olyan nagyon egész! A regény is egész akar lenni, mint az élet. Természetesen kapcsolatokról, mély vagy éppen felszínes érzelmekről írok. Az egyedüllétről, a családtalan sorsról, a nevetésről, a saját magamba vetett, megrendithetetlen bizalomról, életről és tapasztalásról. A történetek elmesélnek mélyfilozófiai téziseket, de érzelmes és naturális szexmeséket is, mindemögé olyan jó odatenni a pszichológiát, a társadalmunkat és a szerelmet. A történet a 80-as években kezdődik, de a mesék amelyek köré szőttem napjainkban történnek. Tanulságos lesz? Más. Furcsa? Lehet, de nem minősít. Szeretném kipróbálni rajtatok 30+os nők, hogy megtudjam, érdemes-e belehúzni, 33 évesen végre éretten befejezni, kiadót keresni és megvalósítani az álmaimat vagy... menjek férjhez és szüljek négyet? Mától hetente egy alkalommal, részéletekben megosztok veletek egy történetet a 100-ból, olvassatok, hogy 2012 legrövidebb napján már a kezetekbe tudjátok fogni papír alapon is. Figyelem: Az itt bemutatott történet és szereplői csupán a fantázia szüleményei, a valósággal semmilyen párhuzamba nem állíthatók.

Egy másik valóság

2011.12.21. 06:56 :: trapphenci

Párás, kellemesen hűvös volt az augusztusi éjszaka, az emberáradat a kordonok között hömpölygött a városba közlekedő vonat megállójához. A hajnali tömeg kedélyállapota, már közel sem volt olyan magasan, mint a korábbi órák hangulat-hullámainak a tajtékjai: a legtöbben enerváltan, mások utolsó erejüket összeszedve lendületesen haladtak a megálló felé. Perci Phant is a tömeggel tartott, gondolataiban épp annak az előnyeit próbálta összeszedni, hogy nem bringával jött a fesztiválra. Korábban minden évben kerékpárral érkezett, hiszen ez a "legdemokratikusabb közlekedési eszköz", a hétköznapokon is ezt használja arra, hogy eljusson A-ból B-be, de most a barátaira és az előre elképzelt bemindenezett állapotára tekintettel, a városi tömegközlekedésre hagyatkozott. Úgy tervezte, hogy semmit nem utasít el ezen az estén és mindent szabadon megenged magának, ezért felelősséget sem akart vállalni, még a bringájáért sem, inkább otthon hagyta lógni. Perci már vagy egy évtizede kizárólag hivatalból jár ki a kontinens egyik legnépszerűbb zenei fesztiváljára, az idei volt az első alkalom, hogy nem tartozott semmilyen kulturális cikkel, beszámolóval, kritikával egyetlen sajtóorgánumnak sem. Ehhez képest feltűnően józanul vonult a vonat megállója felé, ami reményei szerint biztosít számára egy ülőhelyet is. Fáradt volt, bár csak ezt az egy estét töltötte a fesztiválon, míg korábban, mind a hét éjszakát végigdolgozta, most ez az egy, szabadon eltölthető este is lezúzta kicsit, semmi nem emlékeztette már a fesztiválból arra, amit megszeretett benne eredetileg. Mire ezek a gondolatok végigpörögtek Perci fejében, el is ért a megállóhoz, barátai körülötte, mindenki a szerelvényt leste, hátha felbukkan a távolban. Már világos volt, kelt fel a nap, az ég elképesztő kék és narancssárga, ahogy kelet felé fordult beleakadt a tekintete egy tarfejű, jobb kezét felkötve viselő férfi szemein és viszont. Egyetlen mosoly megváltoztatta a világot: a férfi visszamosolygott, majd Perci - a lányos normáktól eltérően - nem zavartan elfordult, hanem határozottan odalépett a férfihoz és máris beszélgetésbe kezdtek.

- Hello, mi történt a karoddal? - mi mást kérdezhetett volna, nem kellett ürügyet gyártani. 

- Szia! Hát ez egy hosszú történet, de szívesen elmesélem! - a srác nyitott és érdeklődő tekintete szinte azonnal beleivódott Perci agyába. 

A férfit körülvevő és Perci barátai kiestek mindkettejük látó- és hallóteréből, és amíg megérkezett a helyi érdekű vasút, ők eljutottak a beszélgetésben az ambient zenétől a kínai orvoslásig. Az érdeklődés kölcsönös volt. Amikor megérkezett a vonat, egy papírra felírta a nevét: Perci Phant - arra számított, hogy a férfi megkeresi az online térben. Ő, mint minden más ember, amikor látta a lány nevét, szintén rákérdezett, akárcsak a többiek, hogy ez a valós neve? ... és Perci lecke-felmondó hanglejtésben eldarálta, hogy mi a helyzet a nevével: Percifield nevet kapta anyjától, de rettentő régóta Perci Phantként ismeri mindenki. 

Hazafelé tartva Perci meglepetten tapasztalta, hogy agyban még mindig a megállóban áll Gasszal. Nem volt biztos a vezeték nevében... Hazaérve még a cipőjét sem rúgta le, egyenesen a laptopjához ment és benyomta. Amíg bootolt a gép, lezuhanyozott, utálta amikor egy-egy szabadtéri party után a bőrén a por mint valami láthatatlan bevonat volt jelen. Míg tusolt a szürkevíz felhasználásainak a lehetősége és technikai kivitelezése futott át az agyán, gyorsan leszappanozta a testét, leöblítette, majd ahogy volt, csurom vizesen, beburkolózott hatalmas, fehér frottír köntösébe és nedves nyomokat hagyva a padlón kicsattogott a fürdőszobából. Az egész nem volt három perc. Lehuppant kedvenc foteljébe, ölébe vette a laptopját és elindított egy zenei rádiót, bejelentkezett a közösségi oldalakra, a levelezőrendszerébe - mielőtt lefeküdt össze akarta szedni a következő napjait. Szabadúszóként soha nem kapcsolta le a munka szektort az agyába, de nem a pénz miatt, csupán önmegvalósítani akart. Minden magasztos célját véghez vinni, tudta egyedül kell csinálnia, senki nem valósíthatja meg őt. Míg átfutotta a híreket, egy pamaccsal letörölte szeméről a maradék festéket, tekert egy cigit és hátradőlt. 

Amikor a facebook kék logója felvillant, majd a bejelentkezést követően a kapcsolati kéréseket  jelző ikon, az indexszámmal, izgatottan nyitotta meg, hogy a sok-sok ember közül, akivel az este folyamán megismerkedett, ki az, aki nem akarja feledni a röpke találkozást, és máris kommunikációs csatornát nyit. Gas R. Nadyan, ő volt, a kopasz proli a megállóból. Amikor Perci meglátta a punk profilképét, elmosolyodott és megnyomta az üzeneteket gombot. A levél tárgya a helyet jelölte, a kenyérszöveg ennyi volt: “Találkozzunk!” A levelet bátran elküldte, nem szokott hezitálni, a bátorság az esetek döntő többségében sikerre vitték álmait. Levelének tömörsége, funkciójának maximálisan megfelelve kifejezte a lány abbéli szándékát, hogy kíváncsi a fiúra. Ezzel a gondolattal feküdt bele a délelőttbe, hogy koraestig fel se ébredjen. Üzenete célba ért és válaszul egy részletes beosztás jött, valamint az, hogy az időrendben szereplő tevékenységeket, hol fogja elkövetni. Telefonszám, e-mailcím, lakcím, minden elérhetőség... Nos, akkor ő is kíváncsi, konstatálta Perci és elkezdte nézegetni Gas fotóit a facebookon. Még a tizedik képhez sem érkezett el, amikor egy egészen apró lényt fedezett fel az egyik fotón. Kicsit közelebb hajolt a monitorhoz és elfehéredő ujjakkal markolta az egeret. 

- Gyereked van... ? - tette fel önmagának, de jól hallhatóan a kérdést. 


A következő rész tartalmából: 

Kiderül, hogy Perci miért megy szembe minden eddigi elvével és hogyan találja meg a számára tökéletes férfit, akivel az első szexizéseket követően merőben megváltozott még az orgazmusa is... 

 

 

 

 

1 komment

Címkék: gyerek szex facebook szerelem ismerkedés találkozás

A bejegyzés trackback címe:

https://100fallosz.blog.hu/api/trackback/id/tr1003480039

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

*eefosz 2012.02.29. 23:27:26

Nagyon tetszik, nagyon várom a további darabkákat a kötetből :) csak nem találom a 80-as éveket... persze azt sem tudom, hogy a könyv elején járunk e vagy sem.
süti beállítások módosítása